Mióta gimnáziumba jártam, hatalmas nagy kávé megszállott lett belőlem. Nem tudom elképzelni a reggeleimet kávé nélkül. Teljesen mindegy, hogy mennyire korán kell beérnem munkába, inkább felkelek kicsit előbb, hogy szépen nyugodtan megfőzhessem a reggeli feketémet, és megiszogassam, miközben elolvasom az aktuális híreket. Naponta több csészével is képes vagyok meginni.
Mondhatni teljesen a kávé függője lettem, ugyanis nem tudnám elképzelni, hogy ugyanolyan aktív tudnék lenni napközben nélküle. Egyszer kipróbáltam, hogy miként reagál a szervezetem, ha néhány hétig egyáltalán nem fogyasztok kávét. Mondanom sem kell, nem éreztem magamat túl jól. Már az első nap után elvonási tüneteim voltak: fájt a fejem, levert voltam, és álmatag, fáradt. Nem is bírtam ezt tovább egy hétnél, és visszatértem a szokásos életvitelemhez, bár arra már odafigyelek, hogy napi két csészénél ne igyak többet. Biztos vagyok benne, hogy pár hét alatt sikerülne leszoknom a kávéfogyasztásról, de amíg semmi és senki sem kényszerít erre, miért is tenném?
Azonban sajnos nem csak a kávéra lehet ilyen szinten ráfüggeni. Bár a koffein is egyfajta drognak nevezhető, a koffeinfüggőség még nem fogja tönkretenni az életemet, és nem fogja súlyosan károsítani az egészségemet. Az egyéb kemény drogok, vagy az alkohol viszont igen. Rengeteg magyar családnak van alkoholista tagja. Sőt, lehet, hogy a Te közvetlen környezetedben is vannak olyan emberek, akik alkoholbetegséggel küzdenek, azonban ez a betegség nem olyan látványos. Az alkoholizmusnak ugyanis több fokozata is létezik. Nagyon sok alkoholista a hétköznapi életében nem mutatja semmilyen feltűnő jelét a függőségének. Ráadásul bármilyen korosztályt, bármilyen beosztású, családi állapotú személyt behálózhat a függőség.
Nagy különbség van a szociális ivás és a kóros ivás között. Azzal, ha valaki különleges alkalmakkor, vagy egy-egy baráti találkozón megiszik egy pohár bort, nincsen semmi probléma. A baj ott kezdődik, amikor megnő az alkoholfogyasztó tolerancia szintje, és egyre többet és többet kell innia ahhoz, hogy az ital a várt hatását elérje. Bár lehet, hogy sokakon kívülről nem látszik, hogy alkoholfüggők, néhány jelét azért mutatják a viselkedésükben. Ingerültebbek, hajlamosabbak lesznek a szorongásra, sértődékenyebbek, főleg akkor, ha valaki szóvá teszi nekik, hogy nem kellene inniuk. Az ivás gyakran egyfajta önjutalmazás, és mindig tudnak valami okot találni arra, hogy miért is fogyasztanak alkoholt, akár már a reggeli órákban is.
Az alkoholista első lépése a gyógyulás felé az, hogy beismeri, hogy egy betegséggel küzd, és rá kell vennie magát arra, hogy cselekedjen. A legideálisabb eset az, amikor ő maga kér professzionális segítséget. A legjobb, ha olyan szakemberek tudnak neki segíteni, akik már valamelyik hozzátartozójukon is megtapasztalhatták, mit is jelent az alkoholizmus. Ilyenkor még nagyobb empátiával tudják kezelni a betegeket. A Felépülők Családi Felépülési Központ munkatársai éppen ilyen szakemberek. A függő akkor tud a legeredményesebben, és véglegesen felépülni, ha soha többé nem nyúl alkoholhoz. Ehhez pedig kitartó munkára, és segítő kezekre lesz szüksége.
Figyeljünk oda ismerőseinkre, és ha az alkoholizmus jeleit látjuk rajtuk, próbáljuk megtenni értük minden tőlünk telhetőt!