A reggelek nálunk mindig ugyanazzal a mozdulattal kezdődnek: halk csörömpölés a konyhában, kávédaráló zúgása, majd az ismerős, gőzölgő illat, ami végigkúszik a házon. Évtizedek óta hűséges társam a kávé – még a gyerekeim is azt mondják, „Apu csak akkor kel fel igazán, ha a kávéja már a kezében van.”
De egy nap egy apró megjegyzés mindent megváltoztatott.
Egy családi ebédnél a lányom, aki mindig is az egészséges életmód élharcosa volt, odafordult hozzám és megkérdezte:
– Apu, mostanában mennyi kávét szoktál inni?
– Áh, csak 3-4 csésze, meg talán még egy délután – válaszoltam nevetve.
– És a vérnyomásod rendben van? – kérdezte kissé aggódva.
Megálltam egy pillanatra. Nem is tudom, mikor mértem utoljára.
Ez a beszélgetés elindított bennem valamit. Elkezdtem utánanézni annak, mit is mond a tudomány a kávé és vérnyomás kapcsolatáról, és vajon tényleg árt-e az a pár csésze naponta.
A koffein – barát vagy ellenség?
A kávé legismertebb hatóanyaga, a koffein, közismerten stimulálja a központi idegrendszert. Ez a tulajdonsága felel azért a frissítő hatásért, amit annyira szeretünk – különösen reggelente vagy fáradt délutánokon. A koffein azonban nemcsak az agyra hat, hanem az egész testre, így a szív- és érrendszerre is.
Több kutatás is kimutatta, hogy a koffein átmenetileg emelheti a vérnyomást, különösen azoknál, akik nem fogyasztanak rendszeresen kávét. Ez azonban nem feltétlenül jelenti azt, hogy aki naponta kávézik, veszélyben van – sőt, az összkép ennél sokkal árnyaltabb.
Kávé és vérnyomás – mit mondanak a kutatások?
Egy 2017-es kutatás az American Journal of Clinical Nutrition című szaklapban arról számolt be, hogy a napi 3–5 csésze kávét fogyasztók esetében nem nőtt a tartósan magas vérnyomás kialakulásának kockázata. Sőt, bizonyos esetekben még kisebb is volt ez a kockázat, mint azoknál, akik egyáltalán nem fogyasztottak kávét.
Ez megerősítette bennem azt a sejtést, hogy a kávé és vérnyomás kapcsolata nem fekete-fehér. Úgy tűnik, hogy a rendszeres kávéfogyasztók szervezete hozzászokik a koffeinhez, így náluk kevésbé jellemző a vérnyomás hirtelen emelkedése.
Ugyanakkor érdemes kiemelni: azok, akiknek már eleve magas a vérnyomásuk, érzékenyebbek lehetnek a koffeinre. Nekik különösen fontos odafigyelniük, hogy hogyan reagál a szervezetük egy-egy csésze kávéra.
A szív- és érrendszer barátja vagy ellensége?
A kávé nemcsak a vérnyomásra hat, hanem a szív- és érrendszer egészére is. Jó hír, hogy számos tanulmány – például a Circulation folyóiratban megjelent 2015-ös kutatás – arra az eredményre jutott, hogy a mérsékelt kávéfogyasztás (napi 3–4 csésze) csökkentheti a szív- és érrendszeri betegségek, sőt a stroke kockázatát is.
Ez a hatás részben annak köszönhető, hogy a kávéban rengeteg antioxidáns található, amelyek segítenek megvédeni az erek falát az oxidatív stressztől – ami a magas vérnyomás és érszűkület egyik kiváltója lehet.
Számomra ez volt az a pont, ahol megkönnyebbülve sóhajtottam fel: talán mégsem kell lemondanom a kedvenc reggeli rituálémról.
Mi a helyzet az érzékenyekkel?
Fontos azonban, hogy nem mindenki reagál ugyanúgy a kávéra. A genetika, az életkor, a testsúly és még a napi stressz szint is befolyásolja, hogy kinek mit okoz a koffein. Valakinél már egy csésze kávé is idegességet, szapora szívverést vagy fejfájást válthat ki – náluk a kávé és vérnyomás kapcsolata bizony aggasztóbb lehet.
Ezért is érdemes egyszer-egyszer vérnyomást mérni otthon – különösen egy csésze kávé elfogyasztása előtt és után. Így megtudhatjuk, hogyan reagál a saját testünk.
Egészséges kávézás – van ilyen?
Természetesen! A kávéfogyasztás is lehet tudatos része egy egészséges életmódnak, ha odafigyelünk pár apróságra:
- Kerüljük a túlzott cukrozást – a sok cukor elrontja a kávé egészségre gyakorolt pozitív hatását.
- Ne üres gyomorra igyuk – mert így még inkább megemelheti a vérnyomást.
- Ne fogyasszuk este – mert ronthatja az alvás minőségét, ami hosszú távon szintén hozzájárulhat a magas vérnyomáshoz.
- Figyeljünk a mennyiségre – napi 2-4 csésze még biztonságosnak számít a legtöbb ember számára.
- És ami számomra a legfontosabb: élvezzük tudatosan. Mert a kávé nemcsak egy ital, hanem egy pillanatnyi menedék a nap rohanásaiban.
Vissza a reggelekhez
A reggeli kávém azóta is velem van. Most már egy kis vérnyomásmérő társaságában, amit a feleségem ajándékozott nekem – „biztonsági okokból” – mondta kacsintva.
De egy biztos: tudatosabb vagyok. Tudom, mit jelent a kávé és vérnyomás közötti kapcsolat, és tudom, mire figyeljek. A testem hálás érte. És ha néha egy kis szédülés vagy feszültség figyelmeztet, tudom: talán most kihagyok egy csészével, és inkább egy nagy pohár víz mellett döntök.
Mert a szívem és az ereim is megérdemlik, hogy olyan gondosan bánjak velük, mint egy frissen főzött eszpresszóval.